Az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye a borsó (Pisum sativum), amely a pillangósvirágúak családjának tagja. Takarmányként, valamint zöldségként is felhasználhatjuk, a magyarországi konyhakertek kedvelt és gyakran termesztett növénye.
A borsó számtalan vitamint tartalmaz, így például B1, B2 és C-vitamint is. Jelentős fehérje és szénhidrát tartalma mellett a kalóriaértéke a burgonyáéhoz közelít. Készíthetünk belőle pürét, köretet vagy főzeléket, a korai borsóból nagyon finom, ízletes levest főzhetünk.
Az üzleteket járva legtöbbször konzerv vagy fagyasztott formában találkozhatunk a borsóval. A zöldborsó nagyon jól bírja a fagyasztást, ezzel a módszerrel a saját magunk által termesztett termés is könnyen tartósítható.
Három csoportja van a termesztett zöldborsófajtáknak, a rövid tenyészidejű kifejtőborsók, a hosszabb tenyészidejű velőborsók és az ehető hüvelyű cukorborsók. Az üzletek vetőmag kínálatában biztosan találunk kedvünkre valót!
Mielőtt belevágnánk a borsó termesztésébe először érdemes megismerkednünk a borsó igényeivel és a termesztés menetével is. Lássuk a fontosabb tudnivalókat!
A borsó termesztése és igényei
A borsó világos, napos helyen, mélyrétegű, jó tápanyagellátottságú, meszes, vályogtalajokon fejlődik legszebben, ugyanakkor nem válogatós a talaj típusát tekintve. A gyökereken élő baktériumok segítségével gyűjti a nitrogént, ennek ellenére meghálálja a nitrogén és foszfát műtrágyát is.
A borsó tolerálja a szárazságot, de ahhoz, hogy a magok szépen csírázzanak, valamint hogy bőséges hüvelyhozamra számíthassunk, mindenképpen öntöznünk kell. A csírázási folyamat már 3-4 °C környékén megindul, így a szabadföldi vetést már február végén el lehet kezdeni.
Szakaszos vetéssel folyamatos termést tudunk elérni, de ehhez eltérő tenyészidejű borsófajtákat kell összeválogatnunk. A legrövidebb tenyészidővel rendelkező borsó is minimum 11-12 hét múlva terem.
Nyáron is vethetünk borsót, július környékén, azonban fontos megemlíteni, hogy a nyári borsó alacsonyabb lesz, és kevesebb hüvelyt köt, de ősz elején igazi érdekességnek számít a friss borsó. Védett helyeken novemberben vethető az Expressz borsó, amelyet lombtakarással tudunk megvédeni a fagyoktól.
A borsó vetése sorokba történik körülbelül 12-25 centiméteres sortávolságot tartva. A sorok távolságát a borsó fajta magassága fogja meghatározni. Ha alacsonyabb növésű borsót választottunk akkor kisebb, ha magasabb növésűt, akkor nagyobb távolságot tartsunk a sorok között. A magokat körülbelül 5-6 cm mélyre vessük el.
Támasztékról azoknál a borsófajtáknál kell gondoskodni, amelyek magasra nőnek ehhez használhatunk elágazó gallyakat, amelyeken a borsó meg tud kapaszkodni a kacsaival. A borsó talaját folyamatosan porhanyósan kell tartani és a gyomokat írtani. Száraz időszakokban ne feledkezzünk meg a locsolásáról sem!
A letermett borsót gyökerestől távolítsuk el, a helyén más növényeket (káposzta, uborka, cékla) termeszthetünk. Bőséges borsótermést és sikeres kertészkedést kívánunk!
Kép forrása: Pixabay.com
