Sokan nem tudják, de a savanyú talaj nem problémát jelent, csak a talaj egyik sajátosságának számít. Problémát lényegében akkor okoz, ha a savanyú talajt igénylő növényeket eltérő talajba ültetjük. Mi magunk is valószínűleg sokszor megtapasztaltuk már, hogy a kerti növényeink esetleg nem fejlődtek megfelelően, ennek oka, akár a talaj kémhatása is lehetett.
A növények fejlődésére a talaj tápanyagtartalma, a talaj szerkezete és a kémhatása is hatással van. A kémhatás nagyon fontos, hiszen az a tápanyag felvételét befolyásolhatja. A lúgos talajba ültetett savanyú talajt igénylő növények a vasat és a magnéziumot sem tudják felvenni, pedig az a klorofill képződés miatt elengedhetetlen.
A talaj kémhatását az alapkőzet minősége és a talajképződési folyamatok határozzák meg. Bár egyéb anyagok is hatnak rá, nagyrészt a mésztartalomtól függ, hogy savanyú, semleges vagy lúgos talajról beszélünk-e.
A savanyú talaj mészben szegény, a lúgos talaj mészben gazdag és a kettő közötti talajt semleges talajnak nevezzük. A savanyú talaj pH értéke 4,5-6,8 közötti, a 6,8 és 7,2 pH között semleges, míg a 7,2 pH felett lúgos kémhatású talaj.
Mielőtt nagyobb növénytelepítésbe kezdünk érdemes megvizsgálni, hogy milyen a talaj kémhatása, ezt követően két út áll előttünk. Vagy a talajnak megfelelő növényeket válogatjuk össze, vagy megpróbáljuk javítani a talajt.
A kerti talaj vizsgálatához földre és háztartási sósavra lesz szükségünk. Egy marék földre öntsünk rá kis mennyiségű sósavat. Ha elkezd pezsegni, akkor lúgos a talaj, viszont, ha semmi sem történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy savanyú talajjal állunk szemben.
Átmeneti megoldásként a talajt lehet savanyítani, ilyenkor részleges talajcserével tudjuk megváltoztatni a talaj kémhatását. Talajcsere esetén az ültetőgödörbe savanyú földet tegyünk. A részleges talajcsere csak ideig-óráig kínál megoldást, hiszen a növényünk növekszik és egy idő után a gyökere el fogja érni az eredeti talajt.
A talajt savanyíthatjuk fenyőtűvel, savanyító hatású műtrágyával, Sphagnum mohával és aprított kéreg mulccsal is. Egy másik módszer az ecetes beöntözés, beöntözéskor 10 liter vízhez 1-2 evőkanál 20 %-os ecetet adjunk, majd ezzel locsoljuk be a növényeket.
A konténerbe ültetés szintén jó megoldást kínál a savanyú talajt igénylő növények esetében. A konténeres ültetés során mindig a megfelelő kémhatású ültetőközeget használjuk.
A talajvizsgálat és a különféle kémhatású talajok ismertetése után térjünk rá azokra a növényekre, amelyek savanyú talajban érzik jól magukat.
Hortenzia
Gömb alakú hatalmas virágaival az egyik legszebb és legmutatósabb növény a kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla). A virágok színét a talaj pH értéke befolyásolja, savanyú talajban a fehértől a kékig, míg meszesebb talajon a rózsaszíntől a pirosig terjedő árnyalatok a jellemzők.
Magnólia
A liliomfa (Magnolia) nemzetségbe bokros növekedésű cserjék tartoznak, a kertészetek kínálatában lombhullató és örökzöld fajokat is találunk. A liliomfák többsége a tavasz beköszöntével díszít pompás virágaival, míg az örökzöld magnólia (Magnolia grandiflora) nyaranta borítja virágba a kerteket.
Rododendron
A rododendron vagy havasszépe (Rhododendron) rendkívül mutatós bokros növekedésű cserje, virágai május elejétől, június végéig díszítenek, annak függvényében, hogy milyen fajtát választottunk.
Kamélia
A japán kamélia (Camellia japonica) Korea, Kína és Japán déli területein őshonos. A bokrosodó örökzöld cserjét Magyarországon leginkább dísznövényként és szobanövényként neveljük. Meszes talajba nem javasolt az ültetése, mivel lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak.
Japán juhar
A japán juhar (Acer palmatum) különleges színű lombjával, szeldelt leveleivel az ázsiai stílusú kertek kedvelt növénye. A kistermetű lombhullató fa az árnyékosabb és párásabb helyeket kedveli, így kertünkbe is ilyen helyet keressünk számára.
Csarab
A csarab (Calluna vulgaris) tökéletes választás lehet a balkonládába és a kertbe is. Az alacsony-közepes magasságú évelő örökzöld cserje megfelelő talajba ültetve fehér, rózsaszín, piros és sárga virágzatával hosszan díszítheti kertünket, balkonunkat.
Alpesi hanga
Az alpesi hanga (Erica carnea) tél végétől egészen tavasz közepéig virágzik. A növényt ültethetjük talajtakaróként, valamint sziklakerti növényként is üde színfoltja lehet kertünknek. A hanga akkor díszít igazán, amikor a virágok többsége még a téli álmát alussza.
Tőzegrozmaring
A tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) egy kúszó növekedésű félörökzöld díszcserje, ami kifejlett korában fél méteres magasságot ér el. Rózsaszín árnyalatú, apró csepp alakú virágaival nyár elejétől egészen októberig örvendeztet meg bennünket. Levélzete kékes-szürke árnyalatú.
Csengőbojt
A csengőbojt (Enkianthus campanulatus ‘Red Bells’) egy lassú növekedésű lombhullató cserje, amely körülbelül 1-1,5 méteres magasságúra nő meg. A kertekbe szoliterként érdemes ültetni. Különlegessége, hogy a nyáron világoszöld levelei őszre narancsos-piros árnyalatúvá változnak. A piros színnel erezett sötétpiros színű „csengőcskéit”, harang alakú virágzatát május környékén hozza.
Hegyi babér
A hegyi babér (Kalmia latifolia) szintén harang alakú látványos virágzatot hoz tavasz végén. A körülbelül 1,5-2,5 méter magasra nővő, leginkább szoliterként ültetett örökzöld, fehér vagy rózsaszín virágai nyár elején nyílnak.
Bóbitacserje
A bóbitacserje (Fothergilla gardenii ‘BlueMist’) szintén szoliterként ültethető lombhullató cserje. A körülbelül 2-3 méteres magasságot elérő növény mézes illatú fehér virágaival szinte vonzza a méheket. Virágzásában hetekig gyönyörködhetünk.
Áfonya
Az áfonya (Vaccinium) nemzetségbe savanyú talajt kedvelő cserjék és félcserjék tartoznak. Az áfonya dísznövényként, valamint termése miatt is ültethető a kertbe, tavaszi virágzása valamint őszi lombszíneződése is látványos. Sövény kialakítására is alkalmas.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a savanyú talajt kedvelő növényekkel kapcsolatban. Sikeres kertészkedést kívánunk!
Képek forrása: Freepik.com; Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Pmau; Flickr / Szerző: Lotus Johnson / Licence: CC BY-NC 2.0; Flickr / Szerző: James Gaither / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Flickr / Szerző: Maja Dumat / Licence: CC BY 2.0
