Napjaink szigorodó épületenergetikai elvárásai nyomán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az építőiparban az olyan szempontok, mint az energiahatékonyság vagy a környezetvédelem.
Ennek kapcsán pedig sokszor kerül szóba a passzívház-technológia mint olyan alternatíva, amely az energiafüggőség csökkentéséhez, illetve a karbonsemlegesség eléréséhez is ideális kiindulópontként szolgálhat.
Habár Magyarországon még mindig elenyésző a passzívházak aránya az újonnan épülő ingatlanok között, az egyre égetőbb fenntarthatósági kihívások miatt jó eséllyel válhat sztenderddé a jövőben.
De mit is takar valójában ez a fogalom? És milyen energiatakarékos fűtési megoldásokat alkalmazhatunk a passzívházakban? Cikkünkben ezeket járjuk körül.
Mi pontosan a passzívház?
Az olyan épületeket nevezzük passzívháznak, amelyekben az ideális hőmérséklet fenntartásához nincs vagy csak minimális mértékben van szükség aktív fűtési-hűtési megoldásokra.
A passzívházak esetében az épületszerkezet kialakítása, az építőanyagok minősége, illetve a hőszigetelési és hőátviteli rendszer egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy egyfelől a hőveszteség elkerülésével, másfelől a belső hőnyereség hasznosításával energiatakarékosan temperáljuk a belső tereket.
A korszerű megoldásoknak köszönhetően a passzívházak akár 90%-os fűtési energiát is megtakaríthatnak a hagyományos ingatlanokhoz viszonyítva.
A passzívház kritériumai
A passzívház koncepciója Németországból indult: a legelső épület, amelyet e szabvány szerint terveztek, 1990-ben épült Darmstadtban. Ugyanitt hozták létre 1996-ban a Passzívház Intézetet (Passivhaus Institut), amely kidolgozta azt a kritériumrendszert, amely alapján egy épületet hivatalosan is passzívháznak minősíthetnek.
Ahhoz, hogy egy ingatlan elnyerje az intézet tanúsítványát, számos feltételnek meg kell felelnie. Ezek közül a legfontosabbak
- az éves fűtési energiaigényre vonatkozó 15 kWh/m²-es határérték;
- az összes primerenergia-mutató, amely maximum 120 kWh/m² lehet évente a háztartási árammal együtt;
- valamint az átlátszatlan felületek U-értéke, azaz hőátbocsátási tényezője, amely nem haladhatja meg a 0,15 W/(m²K)-t.
Passzívház a gyakorlatban
A passzívházak tervezésekor az elsődleges szempont, hogy a ház megfelelő hőmérséklete évszaktól függetlenül biztosított legyen, akár fűtési rendszer vagy klíma nélkül is.
Ennek megfelelően egyfelől különös hangsúlyt kell fektetni a hőszigetelésre: a nyílászárókat és egyéb térelhatároló elemeket úgy kell megválasztani, hogy elejét vegyék a hőhidak keletkezésének, ezzel garantálva, hogy a hő a falakon keresztül ne tudjon távozni. A nyári hónapokra felkészülve a hővédelem szempontjait is érvényesíteni kell a tervezéskor.
Kulcsfontosságú továbbá a hatékony, kiegyensúlyozott szellőztetés biztosítása, amelyhez nagy hatékonyságú, hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítése szükséges. Ahhoz, hogy télen biztosítani tudjuk a szoláris energia hasznosítását az épület melegítéséhez, a tervezési szakaszban kiemelt figyelmet kell fordítani a tájolásra is.
A passzívház-koncepció legfontosabb elemeit nem csak az új építésű házak esetében alkalmazhatjuk – a régi ingatlanok korszerűsítésekor is kiemelkedő energiahatékonyságot érhetünk el velük.
Milyen fűtési rendszereket alkalmazhatunk a passzívházaknál?
Habár a passzívházakban a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges hőmennyiséget jellemzően a napsugárzásból, valamint az épületben tartózkodó személyek és a műszaki berendezések által leadott hőből fedezhetjük, szinte minden esetben szükség van valamilyen aktív fűtésrásegítésre is.
Általánosságban elmondható, hogy a fűtési energiaigénynek nagyjából egyharmadát szükséges valamilyen hagyományos hőtermelő megoldással biztosítani. Ehhez többféle fűtési rendszert is bevezethetünk, amelyekkel az elvárt fogyasztási értékeken belül maradhatunk, illetve a károsanyag-kibocsátást sem növeljük számottevő mértékben.
Hőszivattyús fűtés
Az egyik leggyakoribb megoldás passzívházak melegen tartására a téli időszakban a hőszivattyús fűtés, amely nemcsak energiahatékony, de egyszersmind rendkívül környezetbarát technológiának számít. A hőszivattyús rendszerek a környezetből – a levegőből, a földből vagy a talajvízből – nyerik ki a hőenergiát, amelyet vagy a fűtőrendszer vizének, vagy egy beltéri egységen keresztül a benti levegőnek adnak le.
A hőszivattyúval ezen felül energiatakarékosan hűthetjük is az ingatlant, így a nyári kánikulában is ugyanazzal a rendszerrel oldhatjuk meg a hőmérséklet-szabályozást.
Amennyiben a hőszivattyú energiaigényét napelemmel vagy H tarifával biztosítjuk, nemcsak költséghatékonnyá, de akár teljesen karbonsemlegessé is tehetjük a hűtési-fűtési rendszerünket.
Fűtés hagyományos módszerekkel
Tekintve, hogy a korszerű hőszigetelés révén kiváló hőmegtartási képességgel rendelkeznek a passzívházak, a fűtésrásegítéshez akár olyan hagyományos hőtermelőket is használhatunk, mint a radiátorok, a padlófűtés, a falfűtés vagy akár a mennyezetfűtés.
Ezek bármelyike bőven elegendő a fűtési energiaigény fedezésére, miközben a fogyasztásuk lényegesebben kedvező lehet, mint az olyan ingatlanok esetében, ahol nagyobb hőveszteséggel kell számolnunk.
Ugyan a passzívházak kivitelezési költsége magasabb, az energiafogyasztásuk viszont elenyésző töredéke a hagyományos ingatlanokénak, így hosszú távon nemcsak értékálló, de garantáltan megtérülő befektetésnek bizonyulnak.
Kép forrása: Stocksnap.io
Hirdetés (X)
